Egyéb természeti látnivalók és kulturális programok
Nem kell unatkozni akkor sem, ha a fürdőzésre nincs lehetőség vagy egyszerűen valami más program után vágyunk. Az alábbiakban összeszedtünk néhány garantáltan érdekes, jó programot a család apraja-nagyja számára. A távolságokat – a Google adatai alapján − Fenyvestől autóval mindenütt bejelöltük.
Somogyvár – Szent Egyed bencés apátság romjai – Kapuvár-hegy Szent László látogatóközpont, a Koppány Emlékmű és Kilátó /távolság: 30 km, 26 perc/
Somogyvár egyik kevéssé ismert, de igen fontos helyszíne a magyar történelemnek.
Somogyvár neve a magyar történelem legkorábbi időszakában összefonódik Koppány vezér nevével, aki a Somogy hercegséget és vele ezeket a területeket szerezte meg. Innen indult csapataival Veszprém ostromára 997-ben. Később, ahogy azt az ásatások is bizonyították, a Kupa vár- hegyen I. Szent László király 1091-ben Szent Egyed bencés monostort alapított, amely köré a XII. században várfal is épült. A hagyomány szerint a szlavóniai hadjáratából hazatérő Szent László király a Várhegy alatt elvonulva fogadalmat tett, hogy itt bencés rendi apátságot alapít. A király későbbi nyughelyének is ezt jelölte meg. A király a Saint Gilles-i apátságból francia szerzeteseket hívott be, akik egészen a XVI. század első feléig használták az épületet. Még ma is érzékelhető az apátság romjait pásztázva, milyen csodálatos, elegáns építmény lehetett a lombardiai stílusban épült, közel 2,5 hektáron elterülő épületegyüttes.
A helyiség közigazgatásilag is kiemelkedő szerepet töltött be a középkorban. Az apátság hitelestári levéltárként működött, míg a királyi vár, amelyet az oklevelek gyakran említenek, ispánsági központ és vármegyeszékhely volt.
A törökök kiűzése után 1677-ben került a terület a Széchenyiek birtokába. A Széchenyi kastély tudomásom szerint nem látogatható, de kívülről is impozáns látvány.
Az apátság régészeti feltárását 1972-ben kezdték meg. Az apátságot és a mellette feltárt középkori várfalakat 1983-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.
További információk itt találhatóak:
Buzsák (tájház) és Csisztapuszta (termálfürdő) /távolság: 26 km, 23 perc/
A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A faluba betelepedett délszláv (horvát) népcsoportok által hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.
A falu asszonyai ma is varrják a buzsáki háromféle ősi hímzést. (Melyek a kék-piros, vagy fekete-piros fonallal varrt „vézás”, a „rátétes” és a sok színben pompázó „boszorkányos”.) Bárki megnézheti a szebbnél szebb darabokat, hiszen nyáron, az utcán 8-10 asszony is hímez egy- egy csoportban. A legszebb darabok mindháromféle hímzésből az 1997-ben épült Faluház állandó kiállításán és a Tájház múzeumában egész évben megtekinthetők.
A Buzsáktól 5 km-re található Csisztafürdőt 42 °C- os ásványi anyagokban gazdag hidrokarbonátos kénes gyógyhatású meleg vize miatt sokan keresik fel. A következőkre nyújt segítséget: reumatikus betegségek, mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati panaszok, bél- és gyomorpanaszok, törések utáni rehabilitáció, bőrbetegségek.
További információk itt:
Nikla – Berzsenyi Dániel emlékmúzeum /távolság: 35 km, 30 perc/
„Hervad már ligetünk, s díszei hullanak,
Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.
Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok
Közt nem lengedez a Zephyr.”
(Berzsenyi Dániel: A közelítő tél)
Nagy magyar költőnk, Berzsenyi Dániel Niklán élt és alkotott egészen 1836. február 2-én bekövetkezett haláláig. Háza ma emlékmúzeum. Számomra, mint felesége révén távoli rokon számára különösen kedves e hely, de egyaránt hasznos, érdekes lehet minden, a magyar irodalmat szerető felnőtt ember és iskolás gyerekek számára.
Az emlékmúzeumról további információk itt találhatóak:
Mesztegnyő – erdei kisvasút és a Boronka Tájvédelmi körzet /távolság: 34,4 km, 33 perc/
A Mesztegnyői Erdei Vasút Magyarország talán egyik leghangulatosabb kisvasútja, a Balaton partjától mindössze harminc kilométerre. A kisvasút a Dunántúli-dombság Belső-Somogynak nevezett részén található. Mesztegnyő települést elhagyva a Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzetben halad tovább, mely a Duna–Dráva Nemzeti Park területeihez tartozik. A kisvonat kitűnő lehetőséget nyújt az itt élő állatok megfigyelésére. A tájvédelmi körzetben 50 védett növényfaj él, köztük a békaliliom, a fehér tündérrózsa és a tavaszi tőzike. Állatvilága is figyelemreméltó: számos hüllő (vizisikló és rézsikló), valamint kétéltű (mocsári teknős, pettyes gőte) lakik itt. Gerincesek közül kiemelendő a nagy vidrapopuláció és az utóbbi időben újra megjelenő aranysakál. Még a ritka fekete gólya és kárókatona is szemünk elé kerülhet.
A kisvasútról és tájvédelmi körzetről további információk itt érhetők el:
http://www.ddnp.hu/boronkai természetvédelmi terület
Kis-Balaton, Tüskevár /távolság: 38 km, 34 perc/
Balatonfenyvestől nem messze, ökológiailag a Balatonfenyvest is magába foglaló bereki résszel összefüggően terül el a Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényeiből ismert Kis-Balaton csodálatos vidéke.
A Kis-Balaton 1951 óta nemzeti szinten védett, 1979 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye (Ramsari Egyezmény) által jegyzett terület, valamint 2004 óta az Európai Közösség természetvédelmi hálózatának, a Natura 2000-nek kiemelkedő jelentőségű egysége. A majd 150 négyzetkilométeres országos jelentőségű védett területet elsősorban madárvilágáról ismerik a laikusok és a szakemberek, de az élőhelyek mozaikossága és fajgazdagsága révén más –elsősorban vizes élőhelyekhez kötődő – élőlénycsoportok jelentősége is számottevő.
A Kis-Balaton fokozottan védett területe csak a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel, ökoturisztikai programok (Fekete István emlékhely, Diás sziget – Matula kunyhó) keretében látogatható. Azon vendégeink számára, akik szakvezetést nem igényelnek, lehetőségük van a Kányavári-sziget, a kápolnapusztai Bivalyrezervátum és a vörsi tájház meglátogatására.
A nemzeti park web elérhetősége:
Zalavár /távolság: 34,6 km, 28 perc/
Zalavár Nyugat-Magyarország egyik kevésbé ismert, de történelemtől átitatott kis települése, amelyet érdemes felkeresni.
A Zalavári Történelmi Emlékpark bemutatója, őrzi a Karolingok óta lakott hely történelmi lépteit: a 855-ben épített Hadrianus zarándoktemplom romjait, amelyben Szent Cyrill és Methód szláv szerzetesek folytatták tanító tevékenységüket (ez volt Metód pannóniai érsekségének főtemploma), az Árpád kor elején (1019-ben) a hiteleshely és vármegyeszékhely lakosai számára épült Szent Adorján templom köveit és a körülötte fekvő – csaknem 700 sírt tartalmazó temetőt és az un. Récéskutat.
Az Árpád-kori templom alapfalai fölé 1996-ban építették a Szent István király tiszteletére szentelt kápolnát.
Az emlékpark elérhetősége:
Keszthely – Festetics kastély /távolság: 29 km, 28 perc/
Ki ne hallott volna már a Nyugat-Balaton kiemelkedő látványosságáról, a gyönyörű, híres keszthelyi Festetics kastélyról? A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi, barokk stílusban épült Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. Fenyvestől egy kellemes és tartalmas kirándulás lehet, ha éppen kulturális élményre vágyódunk.
Elérhetőség itt: http://helikonkastely.hu/hu/festetics-kastely/kastely/
A kastély elragadó pompájú termei, lakosztályai után megtekinthetjük a frissen megújult parkot és egyéb állandó kiállításokat pl.: Hintómúzeum, Történelmi Vasúti modellkiállítás, Pálmaház, vadászati kiállítás.
A kastélyról további információk érhetők el itt:
Gyenesdiás (kályha magángyűjtemény) /távolság: 36 km, 31perc/
Akit érdekelnek a régi míves kályhák, ajánljuk menjen el a Keszthely mellett található Gyenesdiásra, a hol csodaszép öntött kályha magángyűjtemény látható.
Elérhetőség itt:
Szigliget (vár) /távolság: 51 km, 45perc/
A csodálatos panoráma miatt látogassuk meg a Balaton várát! A Balaton környékének talán legszebb fekvésű vára, ahonnan fantasztikus panorámával tárul elénk a tó és a környező tanúhegyek, de Szigliget még a déli partról is impozáns látványt nyújt. A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. Legrégebbi része az öregtorony, amely a várhegy déli, legmagasabb pontján áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, ezt a részt 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították, de még ebben a században villámcsapás érte és leégett. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni, viszont a császár 1702-ben – több magyar várhoz hasonlóan – elrendelte a felrobbantását, köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák.
Elérhetősége itt:
Fonyód – Várhegy kilátó és Fácános erőd, palánkvár /távolság: 8 km, 11 perc/
A fonyódi Fácános vár egy középkori palánkvár.
Buda várának elfoglalása után, 1541-ben, palonai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerősítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal vette körbe. A kb. 60×60 m nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromnak, csak Magyar Bálint halála után, 1571-ben tudták elfoglalni. A törökök a várat elpusztították.
A várban a középkori templom alapkövei és az 1900-as években újraépített palánkok és a fából készült őrtornyok, illetve a vizesárok maradványai találhatóak. A várban minden évben megrendezik a Fonyódi Hadijátékokat.
Fonyódon két kilátó a Várhegyen a – Széplátó és a Sipos hegyen a – kilátó) is működik, megéri a páratlan látvány miatt valamelyikre felkapaszkodni.
Elérhetősége itt:
Kereki vár – Fejérkő /távolság: 48 km, 33 perc/
A kevésbé ismert balatoni várak közé tartozik a Balatonföldvártól délre található Fejérkő vára, amely a somogyi dombok között húzódó Kereki községben egy 283 méter magas domb csúcsán helyezkedik el. Érdekessége, hogy legnagyobb része téglából épült, az építtetők csak elvétve használtak követ, főként az alapoknál és a kapuknál. Valószínűleg Anjou Károly Róbert királyunk rendelte el az építését. A téglából épült várat elődeink egészen a XVI. század közepéig használták, de ekkor a visszavonuló végvári katonaság felrobbantotta, hogy ne szolgálhasson török katonai támaszpontként. Az eredetileg kétemeletes várból mára csak egy emelet látható, amelynek talán leglátványosabb része a délnyugati oldalon megmaradt 10-12 méter magas saroktoronyszerű épület. A mára már csak romjaiban látható várból csodálatos kilátás nyílik.
Fejérkő vára felkerült a Nemzeti Vár és Kastélyprogram keretében felújítandó várak listájára, helyreállítására várhatóan 2017-ben kerül sor.
További információk itt:
Reméljük sikerült érdeklődésüknek megfelelő és színes programlehetőségeket bemutatni! Kellemes kikapcsolódást és tartalmas pihenést kívánunk!
